10 év fegyházbüntetésre ítélt a Somogy Megyei Bíróság egy 53 éves férfit, aki tíz éven át molesztálta gyermekkorú lányait.  A bíróság szemérem elleni erőszakért, erőszakos közösülés kísérletéért, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésért, valamint kiskorúak veszélyeztetéséért szabta ki az ítéletet. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője természetesen felmentésért fellebbezett. A férfi három lánya közül a két idősebbet zaklatta. Amikor a férfitől elvált anya a középső lányától tudomást szerzett a történtekről, a családsegítő központhoz fordult segítségért, majd feljelentést is tett. A lányok - félve attól, hogy apjuk a húgukat is zaklatja - akkor mondták el anyjuknak, mit tett velük az apjuk, amikor a férfi - miután a fővárosban megszűnt a munkahelye - bejelentette, vissza akar költözni az asszonyhoz. A nő a férfitól született négy gyerek közül a két kisebb lánnyal és fiával egy somogyi faluban él. A férfi tagadta az ellene felhozott vádakat, a bíróság azonban - a szakértőkkel egyezően - a vádlott két idősebb lánya által elmondottakat helytállónak ítélte meg, a két lány esetében megszüntette a vádlott szülői felügyeleti jogát.

Tizenkét év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egy 56 éves férfit, aki egyik kiskorú lányát négyszer megerőszakolta, és mindkét lányát rendszeresen bántalmazta. Folytatólagosan elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntettében, valamint kiskorúak veszélyeztetésének bűntettében találták bűnösnek. A bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát megszüntette. A vádirat szerint a vádlottnak a korábbi kapcsolatából két leánygyermeke született 1994-ben, illetve 1996-ban, ők sértettek. A szülők válása után a két kislány édesapjukhoz került. A vádlott 2006 tavasza és 2007 tavasza között négyszer is fenyegetéssel, vagy erőszakkal közösülésre kényszerítette egyik kislányát. A férfi az első erőszakos nemi közösülés előtt megverte, és ez olyan félelmet váltott ki a lányban, hogy a későbbiekben sem mert ellenkezni. A kislány végül nővérének és nagynénjének is elmondta a történteket. Az ítélet indoklása szerint a bizonyítási eljárásban a kislány vallomását testvére is megerősítette. A bíróság szerint az is bebizonyosodott, hogy a vádlott ittas állapotban, gyermekeit rendszeresen és ok nélkül bántalmazta. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a vádlott felmentésért, védője bizonyítottság hiányában elsősorban felmentésért, másodsorban a kiszabott ítélet időtartamának enyhítéséért nyújtott be fellebbezést.

Véleményem szerint ez a büntetés nem feltétlenül elég….aki már arra vetemedik, hogy a saját gyermekét molesztálja, az a legsúlyosabb büntetést is megérdemli. Persze, persze ez betegség vagy mi, de akkor is. Ráadásul az anyáknak, vagy valaki másnak ezt észre kellene vennie. Ezen ügyekben mentségül szolgál, hogy már egyik családban sem élt együtt az anya és az apa. Ott ahol még együtt is élnek, megbocsáthatatlannak tartom az anya felelőtlenségét is az apa gaztette mellett. Hiszen nehéz elhinni, hogy egy viszonylag normális családban ne vegye észre a szülő, ha a gyerekével valami nem stimmel, márpedig egy nemi erőszak hagy lelki, viselkedésbeli nyomokat, melyeket észre lehet, sőt észre kell venni.

Az ilyen, és ehhez hasonló történések nem csak lelki, de mostmár bizonyítottan testi problémákat is okozhatnak a bántalmazottaknál: azoknál a nőknél, akik kislány korukban ismételt szexuális bántalmazásnak voltak kitéve, 62 százalékkal nagyobb a szívproblémák kockázata amerikai tudósok szerint. A zaklatások elszenvedői sokszor választanak kockázatos megküzdési stratégiákat, így a túlevést, túlzott alkoholfogyasztást és dohányzást. A Janet Rich-Edwards által vezetett kutatócsoport az adatok elemzésekor úgy találta, hogy azok között, akiket többször kényszerítettek szexre gyerekként vagy kamaszként, 62 százalékkal gyakrabban fordult elő szívroham vagy szélütés későbbi életükben. A megvert nők körében 45 százalékkal bizonyult magasabbnak a szívproblémák kockázata. Az enyhébbnek számító erőszaknak nem mutatkozott hatása a szívkockázatra. A gyerekkori bántalmazások és a felnőttkori szívérrendszeri betegségek közötti kapcsolatot legerőteljesebben a kamaszkori, majd felnőttkori elhízás teremtette meg, de a dohányzás és az alkohollal való visszaélés is gyakran bukkant fel rizikótényezőként.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.